Ferenc pápa találkozik Ali Szisztáni vezető iraki síita papral, és „békére és egységre” szólít fel – World News, NewsGater

Ali Szisztáni nagy ajatollah, a világ síita muszlimjainak többségének lelki vezetője szombaton egy történelmi iraki találkozón azt mondta Ferenc pápának, hogy az ország keresztényeinek „békében kell élniük”.

Az első iraki pápalátogatás második napján megtartott találkozó történelmi pillanatot jelentett a modern vallástörténetben, és mérföldkő volt Ferenc azon törekvésében, hogy elmélyítse a párbeszédet más vallásokkal.

Később Urban, Ábrahám próféta, a keresztény, a zsidó és a muszlim vallás központi alakjának hagyományos szülőhelyén beszélt az iraki vallási közösségek gazdag spektrumáról, ahol a konfliktus után szenvedélyesen felszólított az „egységre”. .

A 84 éves pápa iraki útja egyrészt arra törekszik, hogy megvigasztalja az ország régi, de egyre fogyatkozó keresztény közösségét, másrészt elmélyítse a párbeszédet más vallásokkal.

Találkozása a nagy ajatollahgal 50 percig tartott, és Szisztáni irodája nem sokkal azután adott ki közleményt, hogy megköszönte Ferencnek, hogy meglátogatta Najaf szent városát.

A 90 éves Sisztani „megerősítette aggodalmát, hogy a keresztény polgároknak békében és biztonságban kell élniük, mint minden irakinak, minden alkotmányos jogukkal együtt” – mondta.

Irodája kihelyezett egy képet a kettőről, egyikük sem visel maszkot: Sistani fekete turbánban, vékony, szürke szakálla fekete köntöséig nyúlik, Francis pedig fehér ruhában, és közvetlenül a nagy ajatollahra néz.

Szisztáni rendkívül visszahúzódó, és ritkán ad találkozókat, de kivételt tett azzal, hogy vendégül látta Francist, a vallások közötti párbeszéd szókimondó szószólóját.

A pápa korábban a Najaf repülőtéren szállt le, ahová Ali, a negyedik kalifa, a szent városban eltemetett Mohamed próféta rokona, híres mondája volt kihelyezve.

„Az emberek kétféleek, vagy a hittestvéreid, vagy az emberiségben egyenrangúak” – olvasható a transzparenseken.

– „Itt kezdődött minden” –
Ferenc ezután egyenesen az ősi Ur város sivatagos helye felé vette az irányt, ahol Ábrahámról azt tartják, hogy a Krisztus előtti második évezredben született.

"Minden innen kezdődött" - mondta Ferenc pápa, miután meghallgatta az iraki vallási közösségek képviselőit.

Voltak jezidiek, akiknek Szindzsár ősi szívét az Iszlám Állam csoport pusztította el 2014-ben, valamint mandeaiak, kakaiak, bahaiak és zoroasztriánusok.

Jelen voltak síita és szunnita sejkek, valamint keresztény papság.

Mindegyik a hagyományos vallási ruháját viselte, a látogatásra előkészített vörös szőnyeges pavilonban tucatnyi különböző típusú köntös és fejdísz volt látható.

Irak egy 40 milliós muzulmán többségű ország, amelynek keresztény lakossága mindössze 1 százalékra csökkent az elmúlt két évtizedben, és a kisebbségek továbbra is kiközösítésről és üldöztetésről panaszkodnak.

Ferenc pápa beszédében azt mondta, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság „alapvető jogok”, amelyeket mindenhol tiszteletben kell tartani.

„Mi, hívők nem hallgathatunk el, amikor a terrorizmus visszaél a vallással” – mondta Francisco az IS kormánya alatt üldözött kisebbségekkel való szolidaritás üzenetében.

Szenvedélyesen könyörgött az „egységért” a konfliktus után is.

„Kérjük ezt, miközben imádkozunk szerte a Közel-Keleten. Itt különösen a szomszédos, háború sújtotta Szíriára gondolok” – mondta.

Az ur-i ima után Ferenc pápa visszatér Bagdadba, hogy a Szent József-székesegyházban misézzen.

– „Szüntessük meg a pártérdekeket” –
Ferenc pápa, a felekezetközi párbeszéd elkötelezett híve, több muszlim többségű országban, köztük Bangladesben, Marokkóban, Törökországban és az Egyesült Arab Emírségekben találkozott vezető szunnita papokkal.

Eközben Szisztánit a világ 200 milliós síitájának többsége követi, a muszlimok között kisebbség, de többségben Irakban, és az irakiak nemzeti figurája.

2019-ben támogatta az iraki tüntetőket, akik jobb közszolgáltatásokat követelnek, és elutasítják az iraki belügyekbe való külső beavatkozást.

Pénteken Bagdadban Ferenc pápa is hasonló kéréssel élt.

„Megszűnnek a pártérdekek, azok a külső érdekek, amelyek nem veszik figyelembe a helyi lakosságot” – mondta Ferenc.

Szisztáninak bonyolult kapcsolata volt szülőhelyével, Iránnal, ahol a síita vallási hatóság másik fő székhelye található: Qom.

Míg Najaf megerősíti a vallás és a politika szétválasztását, Qom úgy véli, hogy a legfelsőbb papnak, Irán legfelsőbb vezetőjének, Ali Khamenei ajatollahnak is uralkodnia kell.

Iraki papok és keresztény vezetők szerint a látogatás megerősítheti Najaf pozícióját Kumhoz képest.

A pápa 2019-ben Abu-Dzabiban találkozott Ahmed al-Tayeb sejkkel, a kairói Al-Azhar mecset imámjával, aki a szunnita muszlimok egyik legfontosabb hatósága.

Aláírtak egy keresztény-muszlim párbeszédet ösztönző szöveget, amelyet a katolikus papok reméltek, hogy Szisztáni is támogatni fogja, de a találkozó ilyen jóváhagyás nélkül telt el.

Míg a pápát beoltották, és másokat is arra biztatott, hogy megkapják az oltást, Szisztáni hivatala nem jelentette be az oltását.

Irak jelenleg az újjászületés markában van koronavírus esetek, több mint 5,000 fertőzést és több mint kéttucat halálesetet regisztrálnak naponta.